Elmélkedések 3, avagy beszélgessünk egy picit a kézműves árakról 1. rész

Üdv kedves Olvasó!

Tehát neked is ismerősen cseng a bevezető mondat? Az utóbbi időben közületek többen is kérdeztetek engem az árakról, tehát beszéljünk egy picit erről. Csak hogy lássátok-értsétek, hogy miért annyi az annyi.

Van többféle számítási mód arra, hogyan lehet kikalkulálni egy ékszer kisker árát. Íme két módszer:

Az első szerint add össze az anyagköltséged, a munkadíjad és mindenféle rezsiköltséged és a kapott összeget szorozd meg hárommal (miért pont hárommal?). 

Itt egy másik, ami azt mondja, hogy add össze az anyag árát és a munkadíjat, majd szorozd meg kettővel, így megkapod a nagyker árat. 

Ha ezt az összeget megduplázod, akkor jutsz el a kisker árig (most akkor néggyel?).

Én egyikkel sem tudok teljesen azonosulni. Mivel egyéni kézműves vagyok, miért kéne nekem nagyker árakban gondolkodni? Még a rezsiköltséget értem, de azzal meg az a baj, hogyha ezeket is beleszámolom az árba, az ékszer eladhatatlanul drága lesz.

Ezért én arra jutottam, hogy inkább próbálok mindkettőnk számára méltányos árat kikalkulálni. Ami fedezi az ékszer értékét, de megengedhető a családi költségvetés szempontjából. Emlékszel? A megfizethető luxus (Elmélkedések 1. rész). 

Egy kategória viszont nem alku tárgya: a minőség. Kizárólag a legjobb minőségű japán, cseh gyöngyökből és eredeti Swarovski kristályokból dolgozom. (A gyöngyökről az Elmélkedések 2. részében olvashatsz bővebben.) Akkor inkább kevesebbet, de az minőségi legyen. Hiszen csak szuper alapanyagból lehet szuperszép ékszert készíteni, nem igaz?

Szerencsére van egy-két praktika, amik segítségével okosan lehet gazdálkodni. 

Hogy melyek ezek? Kiderül az Elmélkedések következő részéből. Köszönöm, hogy jöttél.

Szeretettel üdvözöl: Tündrüs