Bizony, az év elején két vállalást fogalmaztam meg magamnak: az egyik egy új gyöngyös technika megtanulása, a másik pedig új kollekció piacra dobása. Ez az írás az elsőről szól, ugyanis elmentem kumihimo tanfolyamra.
Igazából ezt már régebben kinéztem magamnak, mert a neten sok szépséges mindenféle mintás karkötőt és láncot találtam és érdekelt, hogy hogyan készül.
A kumihimo egy japán zsinórfonási technika, melyet időnként gyönggyel kombinálnak. Vastagabb szálakat használnak hozzá, gyöngy nélkül pl. ilyen lesz a végeredmény:
A készítéséhez kell többek között egy középen lyukas korong, néhány spulni, súly és persze gyöngyök.
Kezdésként egy egyszerű, ámde nagyon cuki modellt választottam, egy helyes kis pöttyös karkötőt.
Őszintén szólva el sem tudtam képzelni, hogy a hozzávalókból hogyan kerekedik ki egy ilyen darab! A fűzéshez annyi köze van, hogy egy darabig kell hozzá tű és persze kell a gyöngy, egyébként teljesen más. Aki makramézott, az talán nagyjából el tudja képzelni.
Bevallom, jó volt ismét tanfolyamon lenni, egy kicsit nosztalgiáztam, mert ugyanott voltam, ahol évekkel korábban a fűzést is tanultam, no és helyben van a kedvenc boltom is. Csak a régi társaság hiányzott! Sokan már abbahagyták a gyöngyözést, aki meg nem, azzal sem találkoztam már évek óta...
Na de vissza a kumira. Egyszerű, hamar megtanulható és végül is könnyen megérthető technikáról van szó. Ez abból is látszik, hogy a tanfolyam 3,5 órája alatt kész is lettem vele, holott az elején elment egy bizonyos idő az előkészületekre és a magyarázatokra. Régen általában otthon kellett befejeznem az elkezdett darabot, most pedig már a szeánsz végén a csuklómon díszelgett az én pöttyösöm. Mutatom is, hogy milyen lett.
Teljesen elégedett vagyok vele, nem sikerült elrontani, elég szoros lett, jó a tartása, eladásra teljesen alkalmas. Már tervezem a következő darabot, az persze egy picit már variálva lesz. Ezt a terv:
Jól néz ki, igaz?
Köszönöm, hogy jöttél. Szeretettel üdvözöl: Tündrüs
