Egy gyöngyhímzett karkötő elkészítése elég nagy munka, alapos tervezést és precíz kivitelezést igényel. Nem tartozik a gyors sikerélmények közé, de a végeredmény, azt hiszem, kárpótolja a készítőt a hosszú órákért.
Hímeztem én már egy karkötőt, de azt még senki sem látta, mert nincs befejezve, a hátulját kellene rátenni és körben eldolgozni. Elkezdeni és csinálni valamit könnyű, de az eldolgozás....az mindig a leghosszabb. A gyöngyfűzők tudják, miről beszélek!
Ennél a karinál viszont nem volt laca-faca, mert a rendelés az szent dolog. Ehhez a fülcsihez kérte Mariann a karkötőt:
Az első képen látszik a speciális gyöngyfűző alap. Jó vele dolgozni, nem túl vaskos, jól tapad rá a ragasztó és tetszés szerinti színre színezhető. A rivolikat egyesével felragasztottam az alapra, majd körbevettem apró delica gyöngyökkel.
Mikor a kövek már mind a helyükre kerültek, meghímeztem a fő motívumot, a belső hullámvonalat nagyobb kásagyönggyel és a külső szélét kisebbel. Majd elkezdtem kitölteni a fennmaradó helyet mindenféle formájú fekete gyönggyel. Tettem bele fényes és matt kását különböző méretben, szalmagyöngyöt és Swarovski gyöngyöket.
Direkt szabálytalanul öltögettem ide-oda, mert így mozgalmasabb lesz a végeredmény. Mivel a gyöngyök sokféle alakúak és szándékosan össze-vissza állnak, a fény minden mozdulatra folyamatosan megcsillan valamelyiken.
Mikor a teljes felület ki lett töltve gyöngyökkel, következett a karkötő hátuljának borítása. Az egész alapot fekete kecskebőrre ragasztottam és körbevágtam a bőrt.
Az utolsó fázis a már emelgetett eldolgozás: körben pelenkaöltéssel beszegtem a széleket és Swarovski gyöngyökkel díszítettem.
Ééés, kész! Hiába hosszú folyamat, egy percig sem unatkoztam. Jöhet a következő kihívás, én készen állok!
Köszönöm, hogy jöttél. Szeretettel üdvözöl: Tündrüs
