Idén 8 napot töltöttünk Horvátországban, azon belül is az Isztrián, sőt még azon belül is a Valbandon nevű nyaralóhelyen. Valbandon falu közvetlenül Pula szomszédságában található, a következő helység Fazana, ami egy forgalmas nyaralóhely a környéken, viszonylag nagy kikötője van, onnan indulnak mindenféle hajók mindenféle irányba. Valbandon viszont talán nem annyira felkapott hely, nyugisabb és a strandon is bőven volt hely, nem kellett rárepülni az árnyékos helyekre sem.
Mi szerencsére mindhárman úgy vagyunk összerakva, hogy nem csak feküdni akarunk a tengerparton, hanem szeretünk menni és nézelődni. Persze csobbanni is nagyon akarunk! Tehát ezekről a nézelődésekről fogok most mesélni.
Első állomásunk természetesen Pula volt, vagy olasz nevén Pola (A környéken egyébként minden településnek olasz neve is van). A rómaiak alapították, és álmodtak ide egy amfiteátrumot. Egy annó kb. 5000 fős kisvárosba egy 22 000 nézőt befogadó arénát tervezni azért bátor dolog, valljuk be! Nagyjából egyidőben épült, mint a Colosseum, rekord rövid néhány év alatt, persze nem olyan nagy mint az, de így is az 5 legnagyobb római amfiteátrum között van. Mivel egy domb oldalán épült, a felső fele 3 szintes, az alsó viszont 4. A nézők nemcsak a porondot látták, hanem a boltívek között a csodás kék tengert is, háttérnek nem is kell szebb.
Miután a gladiátor játékokat betiltották, aztán a rómaiak is elvonultak, az építményt nem használták. Ahogy az lenni szokott, a lakosok elkezdtek rájártak a kövekre, vitték mint a cukrot építőanyagnak. Aztán Pula velencei uralom alá került és akkor jött valakinek az a szenzációs ötlete, hogy bontsák szét és vigyék el Velencébe, majd rakják ott újra össze. Ha ez tényleg így volt, hát nem tudom, sírjak-e vagy nevessek....nagy elme volt az illető, az tuti! Végül szerencsére nem lett belőle semmi és maradt ott, ahol volt, mert volt egy valaki, akinek volt némi realitás érzéke.
Nagyon szép, impozáns látvány az Aréna, még romjaiban is. Le lehet menni az alagsorába, ahol régen a vadállatokat és a gladiátorokat várakoztatták.
Az alaprajzhoz képest ez a rész elég szűkös, úgyhogy bele se merek gondolni, milyen szag lehetett odalenn annó. Vélhetően oroszlánszag. :o))
Az Aréna után végigsétáltunk a parton és eljutottunk a mostani óváros szélén lévő Fórumra. Akkoriban ez volt a központ, itt áll a picike Augustus templom.
Mivel még soha nem voltam római templomban, nyilván benéztem, de igazából semmi különös, egy pici kb. négyzet alakú helyiség az egész. Berendezésre nem számítottam persze.
A templom mellett van a középkori, velencei stílusú Városháza. Ennek a helyén állt római szélesebb épület, majd mellette még egy olyan kisebb templom, mint az Augustus-é. Erre gondolok (talált fotón):
Nem nézett ki nagyon rosszul, igaz? A Fórumból sajnos összvissz ennyi maradt, a téren lévő épületek már mind középkoriak.
Pulában nagyon szerették a kapukat és diadalíveket, mindjárt van belőlük három (már amik megmaradtak). A legszebb a Sergius tiszteletére épült ún. Aranykapu. Akárki is volt Sergius, biztos örült egy diadalívnek.
Ezen kívül rövid sétával elérhető még az Ikerkapu, illetve a Herkules kapu.
Nos, ez utóbbi mellett simán el is battyoghatsz, ha nem pont azt keresed. Herkulesből meg annyit látsz, amennyit odaképzelsz, mert a dombormű már szinte teljesen lekopott.
A nekem tengeri herkentyűkből álló fincsi ebéd után újult erővel kaptattunk fel a várba. Nem kell semmi grandiózusra gondolni.
Van egy kicsi torony, amiből természetesen fantasztikus a kilátás. Pulát aznap bevették a magyarok, szerintem a külföldiek zöme honfitárs volt, már ahogy hallottam.
Utolsóként, már elég fáradtan, még beugrottunk megnézni az amfiteátrum melletti templomot, majd vissza is értünk a parkolóhoz és pár perc alatt visszaértünk a szállásra.
Következő úticélnak Porec-et néztük ki. Nagyon bejövősek ezek a félszigetre épült, mediterrán, kicsit olaszos hangulatú isztriai városok, nem akartuk kihagyni.
Ez is római alapítású, de megfordultak itt a bizánciak, a frankok, a velenceiek, és persze a Monarchia része is volt.
Porecben nem a kapu, hanem a torony a nyerő. Van belőle kör és ötszög alakú is.
Szerintem a város legszebb nevezetessége az Euphrasius bazilika, ami nem véletlenül világörökségi helyszín is. Nem tudom miért, de rákattantam a bizánci emlékekre. Ez valami gyönyörű! A 4. századból már vannak maradványok, de a mostani templom komplexum a 6. században épült. A 6. században! És a nagy része áll!
A harangtorony nyilván kötelező program, de célszerű nem délben felmenni. Nem irigylem azokat a bátor turistákat, akik akkor mentek fel, amikor mi le - 12 előtt pár perccel. A mi dobhártyánk épségben megúszta...
Maga a bazilika azért tetszett, mert a belseje nincs agyondíszítve, a falak oldalt és hátul simák, csak az oltárnál vannak mozaikok.
Porec aznapi ha nem is legszebb, de legkellemesebb helye a közvetlenül a vízparton lévő étterem volt. Frenetikus haltálat kaptam (egy kivétellel én végig tengeri kajákat ettem).
Porec pici városka, ezért rengeteg sok műemléket nem érdemes elvárni, de a szűk utcákban való séta és némi shopping is jó móka. Árak vannak vastagon, de lehet alkudni.
Városnézés volt délelőtti etap, a Limski fjord a délutáni. Mondjuk kb. félúton van Pula és Porec között, nagyjából 30 percre mindkettőtől.
A fjord kb. 10 km hosszan kanyarog a szárazföld belseje felé, végig alacsony hegyek kísérik. Mi egy 1 órás hajókázásra neveztünk be, ami kellemes pihenés volt a sok séta után.
Az indulási pont a fjord belső végéhez van közelebb, sajnos a fél óra odaút nem elég, hogy kiérjünk a nyílt tengerre, röviddel előtte megfordul a hajó. Ettől függetlenül szépséges, a türkiznek szinte minden árnyalat előkerül, akár süt a nap, akár elbújik a felhők mögé.
A nevét a limes latin szó után kapta és állítólag a kalózok kedvelt tanyája volt. Most egyet se láttunk, fürdőzőket viszont sokat, ahhoz képest, hogy nem lehet ott fürödni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése