2021. október 21., csütörtök

Elmélkedések 77., avagy Egy lánc újjászületése

Kaptam egy érdekes feladatot egy kedves hölgytől, ennek a sztoriját osztom meg most veled. Az ékszert Hullámok néven már láthattad itt egy korábbi bejegyzésben.

Az Interneten talált meg Dia, és érdeklődött, hogy vállalok-e gyöngyékszer javítást. A válaszom természetesen igen volt. Mint tudjuk, nem ez a fő tevékenységem, de időnként elvállalok régi gyöngysor újra fűzést, leszakadt vagy eltört kapocs javítását, apróbb dolgokat. Nekem megér annyit, hogy látom az örömöt az illető arcán, amikor visszakapja a régóta a dobozban hányódó sérült darabot felújítva, megjavítva. Nekem nem nagy ügy, nyilván nem jelent sok pénzt, de az öröm a kárpótlás.

Mindig arra kérem az érdeklődőt, hogy küldjön jól kivehető fotót a kérdéses ékszerről. Nos, ez esetben nem igazán volt mit fotózni, merthogy a szett (merthogy egy nyakékről és egy karkötőről volt szó) szó szerint atomjaiban volt.


Dia még gyerekként szakította el az anyukája Swarovski ékszerét (fiatal még, de azért nem tegnap történt) és még nem talált senkit, akire rábízta volna. Az anyukája időközben nekiadta a darabokban lévő cuccot, merthogy a kora miatt már nem akarta volna viselni. Ez idáig még nem is lenne gond, de Dia csak foltokban emlékezett arra, hogy hogyan nézett ki a lánc annó. Közben megérkezett hozzám a csomag:

Nos, igen. Innen szép a győzelem. Néhány emlékfoszlányból rekonstruálni valamit, amit kb. 4-5 éves korában látott utoljára. Ha nincs fotó, akkor használjuk, ami van, kértem egy skiccet tőle. A skicc meg is érkezett, íme: 


Persze, beszéltünk telefonon is egy párszor és mindezek alapján én egy huszáros lendülettel elkövettem egy verziót. Jó, tényleg nem volt 100% olyan mint a rajzon, elismerem, mert a belső ívét egy kicsit megdíszítettem. És hát nem lett sikere.

És ezzel nincs is baj, hiszen ez egy vakrepülés első próbálkozása volt. Persze 1.sz. ollót kapott rögtön és nekiláttam a 2. sz. próbálkozásnak. Rutinosan most csináltam fázisfotókat és folyamatosan kérdezgettem Diát, hogy melyik áll legközelebb a fejében lévő képhez.

És végül, igen, megtaláltuk, ami a leginkább hasonlított. Ezek után már gyerekjáték volt a passzoló karkötőt elkészíteni, szintén az instrukciói alapján.

Se a fotó, se a videó sajnos nem adja vissza azt a ragyogást, amit ez a szett képes elkövetni, különösen mesterséges fényben. Mivel semmi, de tényleg semmi más nincs benne, csak Swarovski kristály, ezért minden apró mozgás esetén eszelősen csillog. Nekem a fazon elbírt volna még egy kis díszítést, de ahogy a kedves megrendelő kívánja!


Az alapanyagot postán kaptam, de megbeszéltük, hogy a kész szettet inkább futárral küldöm vissza. Biztos, ami biztos. Mindig buborékos borítékot használok, mindkét darabot külön is becsomagoltam. Mivel fűzőszálként a szokásostól eltérően (és okkal) nem damilt, hanem bőrvarró cérnát használtam, nyugodtan össze tudtam hajtogatni a nyakéket (Ha ugyanezt damillal vagy sodronnyal csinálnám, már kezdhetném is a fűzést elölről).

Azóta a csomag rendben megérkezett és gondolom, anyuka örömmel látta, hogy a lánya büszkén viseli az ő régi láncát megújult formában.

Azóta pedig már érkezett egy újabb beteg, ezúttal egy céges karperec. De az már egy másik történet…

Köszönöm, hogy jöttél. Szeretettel üdvözöl:

Tündrüs

Nincsenek megjegyzések: