A Mercedes Múzeum onnan jött, hogy előző alkalommal elmentünk a Porsche Múzeumba és mindenképpen meg akartuk nézni a konkurrenciát is. Nos, az első benyomás, hogy drágább a belépő és kevesebb a kiállított autó. Viszont a kiállítást nagyon jól összerakták. Fel kell menni a 8. emeletre és onnan jössz le egy "szerpentinen", szintenként egy-egy korszak autóit mutatják be. Ahogy ereszkedsz lefelé, közben a falon követheted a híres történelmi eseményeket párhuzamosan az autó fejlődésével. Minden szinten a korra jellemző zene szól. Nekem tetszett a koncepció, de mint említettem, keveselltem az autókat.
Kedvencet persze itt is választottam, íme:
Kétségkívül szépek az autók, de itt nem volt az a hűha feeling-em, mint a Porsche esetén, nem is mentünk körbe kétszer... Azért egy laza másfél óra így is elment, így sietnünk kellett, mert a Duna forrását mindenképpen el akartuk érni, ami kb. 2 óra vezetést jelentett.
Jó, jó, de melyiket? Mégis, hogy a fenébe lehet egy folyónak két eleje? Nos, a kérdés fura, de jogos, ugyanis sajnos németek a mai napig nem tudnak igazán megegyezni, hogy hol is van a Duna tényleges forrása! Van egy hivatalos, ez Donaueschingen-ben található és van egy nem hivatalos, Furtwangenben.
Ja, visszatérve a forráshoz: nekem az első hely túl csicsás volt, meg nem is látszott, hogy honnan jön a víz, szóval gyanús, így én saját hatáskörben a másodikat neveztem ki a Duna forrásnak. Viszont az is igaz, hogy talán ez a Danubius szobor is enyhe túlzás, de legalább viccesen néz ki.
Egy rövid erdei piknik után hazaindultunk Stuttgartba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése